Az Európai Bizottság új egészségügyi programot javasol
Az Európai Bizottság új, 9,4 milliárd euró költségvetésű egészségügyi programot javasolt csütörtökön a 2021-2027 közötti időszakra.
Az Európai Bizottság új, 9,4 milliárd euró költségvetésű egészségügyi programot javasolt csütörtökön a 2021-2027 közötti időszakra.
Üdvözölte szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az uniós keretköltségvetés Brüsszelben bejelentett emelését és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó uniós alap feltételeit.
Történelmi jelentőségű az az uniós helyreállítási alap, amelyre ma tett javaslatot az Európai Bizottság, hiszen a német-francia terv alapján közös adósságkibocsátás felé mozdulna el az Európai Unió, és így a kötvénypiacról bevont forrásokból összesen 750 milliárd eurót javasol elosztani a testület a koronavírus-válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ma délután ismertette az alap és a vele párhuzamosan átdolgozott, 1100 milliárd eurós keretösszegű 2021-2027-es uniós költségvetés részleteit az Európai Parlament plenáris ülésén, majd utána a Bizottság külön sajtótájékoztatót tartott. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámoltunk a ma nyilvánosságra került terv összes fontos részletéről.
Nehéznek ígérkeznek a koronavírus-járvány sújtotta tagállamokon segíteni hivatott uniós gazdasági helyreállítási alap létrehozásáról folytatandó tárgyalások - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdai berlini sajtótájékoztatóján.
Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.
Kéthavi csúcsra, a technikai elemzési szempontból is fontos 200 napos mozgóátlag fölé ugrott ma déli órákban az euró a dollárral szemben a vártnál talán nagyobb, 750 milliárd eurós uniós koronavírusos helyreállítási alap hírére. Ezzel párhuzamosan kéthavi mélypontra esett az olasz és a spanyol 10 éves államkötvény hozama. Közben a német 10 éves kötvényhozam öthavi csúcsra emelkedett, ami a kockázati étvágy újraéledésének jele.
Az Európai Bizottság berkein belül igen nagy botrány történt, hiszen már hétfő délután nyíltan elmondta a mindenki által nagyon várt uniós koronavírusos helyreállítási alap részleteit az osztrák hírügynökségnek Martin Selmayr, a Bizottság bécsi képviseletvezetője, noha a végső részleteket csak két nappal később, azaz holnap a déli órákban fogják hivatalosan bejelenteni Brüsszelben. Ami eddig tudható a tervről, amiatt komolyan aggódhat Magyarország, mivel még az eddig kalkulálhatónál is nagyobb lehet a visszaesés a 2021 utáni EU-s pénzeinknél. Azóta egyébként be is jelentették a nagy tervet, aminek Magyarországot érintő részleteivel külön cikkben is foglalkoztunk.
Nem a közvetlen támogatások, hanem inkább az áttételes hatások, az exportpiacok stabilizálása miatt lehet előnyös Magyarországnak az az 500 milliárd eurós uniós koronavírusos helyreállítási alap, amelyet hétfőn vázolt fel a német-francia vezetés – állapítja meg pénteki rövid elemzésében a Morgan Stanley. Mi ugyanezt hangsúlyoztuk már keddi elemzésünkben, miszerint anyagilag akár még hátrányos is lehet számunkra az alap, mert a befizetési kötelezettségeket meghaladhatják az abból például Magyarországra érkező források, de a külpiacaink stabilizálódása miatt mégis fontos nekünk is az, amit az EU két legerősebb tagállamának vezetője írásba adott.
A költségvetési kérdésekben „fukarnak” számító négy uniós tagállam csak hiteleket adna vissza nem térítendő támogatások helyett a koronavírus miatti helyreállítási alapból, az Európai Bizottság pedig kevesli a történelmi jelentőségű német-francia tervben jelzett 500 milliárd eurót, így Angela Merkel és Emmanuel Macron két tűz közé került – rajzolódik ki az EUObserver szerda reggeli körképéből.
Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.
Határozott euróerősödést és az eurózóna periféria kötvényhozamok között jelentős olasz hozamcsökkenést váltott ki az a hétfő kora este bemutatott német-francia javaslat, amely egy 500 milliárd eurós uniós helyreállítási alapból jórészt vissza nem térítendő támogatásokat adna a koronavírus által leginkább sújtott uniós országoknak és régióknak. Az ilyen támogatások ugyanis nem növelnék tovább az egyébként is meredeken növekedő olasz és spanyol adósságrátát, miközben mélyreható reformokat is lehetne belőlük finanszírozni, ennek forrása pedig a németek és a franciák által határozottan felvállalt európai szolidaritás, közös kötvénykibocsátás lenne.
Az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közvetlen ellenőrzése alá kell vonni a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alap forrásainak felhasználását - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője egy vasárnapi lapinterjúban.
Fontos útelágazódásnál vagyunk és ha nem adunk gyorsan egy erős és egységes tagállami választ az uniós helyreállítási alappal a kihívásokra, akkor az egész EU-projekt veszélybe kerül, összeomolhat – jelentette ki pénteken Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos a Reuters tudósítása szerint. Ez talán az eddigi leginkább drámai brüsszeli vezetői figyelmeztetés a közelmúltból arra, hogy a koronavírus-válság által felerősített uniós kihívásoknak mekkora a tétje. A gyors és egységes tagállami költségvetési válasz szükségességét egyébként a német alkotmánybíróság keddi döntése csak még inkább sürgetővé tette, amint arra mai elemzésünkben rámutattunk.
A koronavírus miatti uniós válságkezelési csomagról eddig kiszivárgott információk afelé mutatnak, hogy Magyarország akár három területen is a folyamatok relatív vesztesévé válhat – rajzolódik ki a Bruxinfo háttérinformációk alapján született összefoglalójából.
A kiszivárgott információk szerint a csütörtöki EU-csúcson még nem lesz végső megállapodás az európai koronavírusos helyreállítási alap finanszírozásáról.
Élőben tudósítottunk a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciájáról.
Véget ért a Hitelezés 2024 konferencia.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Már látszódnak a magyar devizánál a túladottság jelei.
Bizonyítékuk van, csak nem mutatják meg senkinek.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
